Pistivőfély apuka lett! - 3. rész

A-pa-ra

Egy újdonsült apuka számára számos dolog lehet ijesztő vagy bizonytalan főleg az első gyermeknél. Sorolom, nekem mik voltak a félelmeim, vagyis még ma is vannak bennem kétségek.

Hogyan fogom ellátni a babát?

Úristen hányszor, milyen gyakran aggódtam (aggódom) amiatt, hogy elég ügyes és kompetens leszek-e a baba gondozásában, mint például a pelenkázás, fürdetés, etetés vagy altatás. Nyugi, én is paráztam, de belelendültem, legalábbis remélem.

Hogyan fog változni a kapcsolatom a párommal?

A baba érkezése nagy változásokat hoz a párkapcsolatban is. Minden apuka aggódhat amiatt, hogy a párjával való kapcsolata megváltozik, és hogyan fognak időt szakítani egymásra. Nyugi, együtt minden menni fog, együtt minden megoldható, EGYÜTT!

Elég jó apa leszek?

Ez egy mélyen gyökerező félelem, hogy vajon elég jó példát tudok-e mutatni, elég szeretetet és törődést tudok-e adni a gyermekemnek, és helyesen fogom-e nevelni. Nincs rá tankönyv, nincs rá sikerrecept, csak érezd, érzéssel!

Hogyan fogom kezelni a felelősséget?

Az újdonsült apukák gyakran félnek a megnövekedett felelősségtől, és attól, hogy képesek lesznek-e megteremteni a megfelelő anyagi biztonságot és stabilitást a családjuk számára. Én is, te is! Ennél a kérdésnél jött elő a vallásos énem, bízd a Jóistenre, segít! De ha te a sorsban, a csodában hiszel, az is megoldás lehet!

Milyen lesz az életem a baba érkezése után?

Emiatt nagyon paráztam. A szabadságunk és személyes időnk (mai szóval: énidő) elvesztése miatt, valamint hogy hogyan fogom egyensúlyba hozni a munka, a család és a saját szükségleteim közötti feladatokat. Hidd el, a gyermeked ránevel, fel sem fog tűnni a változás, ha ügyes vagy!

Mi van, ha nem tudok kötődni a babához?

Kellek én vajon a gyermekemnek az első időkben, vagy csak az édesanyja? Hogyan befolyásolja majd a kapcsolatunkat a gyermekünkkel, ha én kevésbé kellek? Nyugi, anyára van leginkább szüksége a picinek, de az apa is fontos, az elején a háttérben, de majd aztán…

Mi lesz, ha valami rosszul megy?

Ha hány, én vagyok a hibás? Ha nem eszik, nem alszik, én tehetek róla? Valamit rosszul csinálok? Dehogy! Minden úgy van, ahogy lennie kell! Csak ő nem tud szólni, ha fázik, ha éhes, csak sírni tud, de azt nagyon. Tippelgettek, aztán majd rájösztök, mi is a baja.

Hogyan fogom kezelni az alváshiányt és a stresszt?

Féltem attól, hogy hogyan fogok megbirkózni a folyamatos alváshiánnyal és a stresszel, amit az újszülött gondozása okozhat. Volt, hogy kiakadtam, nem titok, volt, hogy sok volt, és akkor, mi van?! Fújjál egyet, nyugodj meg, minden rendbe jön! Gondolj arra: egyszer minden elmúlik!

Ezek a kérdések természetesek, és szinte minden apuka átesik rajtuk. A legfontosabb, hogy legyen kivel beszélni ezekről a félelmekről, akár a partnerrel, barátokkal, vagy más apukákkal, vagy itt együtt, akik már tapasztaltak ebben.